Lélekborzongás

Megnéztük nem olyan régen az 1 című filmet, ami Az emberiség egy perce című novella alapján készült (amit a jövőhéten el is olvasok), és megrázó volt.

Maga a film, és a soundtrack is. Egy kis kedvcsináló:


Jól rágjad meg a falatot!
Ne kérj akkor, ha akarod!
Legyen rend, hová hazamész!
Akkor mond "elég", ha elég!
Ha nem figyelnek, ne beszélj!
Örülj annak, ha jön a tél!
Õrizd meg, ami adatott!
Ha van, emeld meg kalapod!

Felébredsz egyszer.
Elalszol sokszor.
Felébredsz sokszor.
Elalszol egyszer.
(DAV)

Szerelmesnek nehéz lenni...

Műfordítás I.

Amsterdamse fragmenten

Tussen de huizen
Grachten en bruggen,
Om af te dwalen morgenmiddag…
Liegen de meeuwen

Een visverkoper
Mijmert hij over zijn leven

(ez az első holland nyelven írt versem)

A házak között
Csatornák és hidak,
Kóborolni holnap délután…
Szállnak a sirályok

Egy halárus
Elmereng az életén.

copyright © Pekka

Tehát ez Pekka hollandul írt verse, amit közzé tett GörbeKörön, a linkje hozzá van adva a blogbejegyzéshez, és utólagosan elnézést, hogy elloptam, de alkotói válságom következménye talán, hogy kedvem támadt megírni a magyar fordítását. Ez volna:

Egy halárus elmereng az életén

Sirályok, és patkányszar
és bűzös, szutykos halak.
Csak sóhajtok már, nem kérek:
Mennyi munka, kín az élet!

Utólagos engedelemmel tettem ezt most meg, de még lehet, hogy jövök ilyesfajta dolgokkal. Egészen jól esett :)

Vége

Jude nem elérhető.
Jude nem felmérhető.
Jude nem érinthető.
Jude már nem a tiéd.
Szaggat a kép.
Hasad a szép.
Nincs már gyönyör.
Nincs már oly ökör,
ki szóba állna,
s tán kommunikálna.
Esetleg még értene is.
Ő még szeretett is.
S te szeretted Őt.
És elengedted a jövőd.








Ez egy régi versem :)

Hmm.... :)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Amazing_Grace

Alkyoni Papadaki - A hold színe

" Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."

Kell ez a könyv nekem... egyedül vagyok...

Libidó

Elaléltan most rám lihegsz,
Folyik a nyálad, éhezel.
Gyere még beljebb, itt a hely.
Ne kiabálj, csak csendesen.

Ketté töröd az éjszakát.
Nincs benned semmi szépség, báj.
Csak monoton törtetsz tovább.
Sötét barlang, csak megszokás.

Kéz a kézben, harc a kéjjel.
Libidó van csak ma éjjel.
Én ennyi voltam, most menj tovább!
Otthon vár asszony, gyerek, család.