Nagy tervek között apró pont

Én volnék az apró pont. Ezer ötlet ugrál az agyamban, és csak kapkodom a fejem. Sok idő, sok pénz, sok fáradtság. :) De megéri.

Szerezz sok látogatót, Facebook like-olót, Twitter követőt!

Régebbi agymenésem

A GörbeKör nevű művészeti portálon Mice alkotása hozott lázba, és ragadtam tollat, hogy ki tudjam fejezni az érzéseimet a fotóval kapcsolatban. A kép címe: túl, avagy világ(osság) és egyház (se')

Ejj.. Ha találnék egy alagutat,
Adna szívemnek utat.
Vad betontömb-dzsungel helyett,
Szép Flórám nyújtana kezet.

Kérem a következőt!

Ted elment. Elajándékoztam. Ted... a kismacskám. Jobb így neki.
Más: Vannak emberek, akikről régóta nem hallottam. Ők mondjuk adhatnának életjelet magukról, nem bánnám..
Még valami: Újabb verset írtam. Noha nem figyeltem rá, hogy szép legyen, mégis megosztom itt, most, mindjárt mondom miért...

... azért, mert kaptam jó hideget a pofimba egy bizonyos portálon. Azt mondták epigonkodok... és kivágták a sunyiba az alkotásaimat. Én ezt értem, csak nem tudom feldolgozni.

Gyermek ésszel

(Kritikusomnak)

Fiatalság árad ki belőlem
Tolul ki számon, szememen.
gyerekszív dobog itt bennem,
Örök élet záloga kezemben.

Anyám karja ringat engem,
De gőgicsélve mégiscsak szavalok,
S bölcsőm oldalára verset kaparok.
A világra ezért jöttem.

Tanulni nem csak "nagyoktól",
De mindtől, ki nagyobb nálam.
S ha gyerekcipőm majd eldobom,
Büszke lesz rám mind, ki oktatott.

Mert felérek majd nyomukba!
Igen, felnövök hozzájuk!
Leírom a királyt, koldust,
S nem csak így, epigonkodva.





epigon
nagy alkotó egyéniség v. jelentős irányzat eredetiséggel nem rendelkező utánzója, aki gyakran csak a külsődleges jellegzetességeket másolja
az elődök nagyságáig felemelkedni képtelen, csak a hagyományokat folytató tehetségtelen utód

Új vers..

Új vers.... tőlem... pfúhh... majd fél éve nem írtam semmit, sőt.
Ééés az utóbbi pár napban megszületett az új versem, olvassátok, érezzétek, vagy ahogy gondoljátok. Kicsit letört a Dokkon kapott kritika róla... nem vagyok túl modern, és megkaptam, hogy epigonkodó vagyok. Nem követem a divatot, és nem írok összefüggéstelen hadarásnak tetsző, rohanó csodamuzsikát. Szeretem a szép szavakat, és a toposzokat. Sajnálom...

Örökzöld

Törli homlokát az öreg.
Ma is majd' ezer fát ültetett.
S vágott ki tövestül ugyanennyit.

Ó jajj nekem, csak ne látnám!
Öreg, ne az én hajtásim vágd!
Családom lakik bennem; szerelmim.

Hiába sikoltom neved...
Véreskezű kertész az élet.
Gyantámmal keni be szemfödeled.

Lélekborzongás

Megnéztük nem olyan régen az 1 című filmet, ami Az emberiség egy perce című novella alapján készült (amit a jövőhéten el is olvasok), és megrázó volt.

Maga a film, és a soundtrack is. Egy kis kedvcsináló:


Jól rágjad meg a falatot!
Ne kérj akkor, ha akarod!
Legyen rend, hová hazamész!
Akkor mond "elég", ha elég!
Ha nem figyelnek, ne beszélj!
Örülj annak, ha jön a tél!
Õrizd meg, ami adatott!
Ha van, emeld meg kalapod!

Felébredsz egyszer.
Elalszol sokszor.
Felébredsz sokszor.
Elalszol egyszer.
(DAV)

Szerelmesnek nehéz lenni...

Műfordítás I.

Amsterdamse fragmenten

Tussen de huizen
Grachten en bruggen,
Om af te dwalen morgenmiddag…
Liegen de meeuwen

Een visverkoper
Mijmert hij over zijn leven

(ez az első holland nyelven írt versem)

A házak között
Csatornák és hidak,
Kóborolni holnap délután…
Szállnak a sirályok

Egy halárus
Elmereng az életén.

copyright © Pekka

Tehát ez Pekka hollandul írt verse, amit közzé tett GörbeKörön, a linkje hozzá van adva a blogbejegyzéshez, és utólagosan elnézést, hogy elloptam, de alkotói válságom következménye talán, hogy kedvem támadt megírni a magyar fordítását. Ez volna:

Egy halárus elmereng az életén

Sirályok, és patkányszar
és bűzös, szutykos halak.
Csak sóhajtok már, nem kérek:
Mennyi munka, kín az élet!

Utólagos engedelemmel tettem ezt most meg, de még lehet, hogy jövök ilyesfajta dolgokkal. Egészen jól esett :)

Vége

Jude nem elérhető.
Jude nem felmérhető.
Jude nem érinthető.
Jude már nem a tiéd.
Szaggat a kép.
Hasad a szép.
Nincs már gyönyör.
Nincs már oly ökör,
ki szóba állna,
s tán kommunikálna.
Esetleg még értene is.
Ő még szeretett is.
S te szeretted Őt.
És elengedted a jövőd.








Ez egy régi versem :)

Hmm.... :)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Amazing_Grace

Alkyoni Papadaki - A hold színe

" Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett."

Kell ez a könyv nekem... egyedül vagyok...

Libidó

Elaléltan most rám lihegsz,
Folyik a nyálad, éhezel.
Gyere még beljebb, itt a hely.
Ne kiabálj, csak csendesen.

Ketté töröd az éjszakát.
Nincs benned semmi szépség, báj.
Csak monoton törtetsz tovább.
Sötét barlang, csak megszokás.

Kéz a kézben, harc a kéjjel.
Libidó van csak ma éjjel.
Én ennyi voltam, most menj tovább!
Otthon vár asszony, gyerek, család.

Visszatérés

Igen, köszönöm. Visszatértem a bizonyos Rouge Est Monté által szerkesztett ÚjIrodalom című blogra. Köszönöm ezúton is. És a mostani.. vagyis hát áprilisi számban meg is jelenik a vele készített riport. Itt is látható lesz majd :) Alkossatok, kedves barátaim. Sok sikert. http://ujirodalom.blogspot.com/

POPCORN
Pattogatottkukorica hegyen ülök.
Pattog pattog pattog pattog pattog.
Pattogatottkukorica királyt ölök.
Pattog pattog pattog pattog pattog.
Pattogatottkukorica lelkén ülök.
Pattog pattog pattog pattog pattog.
Pattogatottkukorica szívem örök.
Pattog pattog pattog pattog pattog.

Szomorkásan..

Eljön az az idő, amikor fel fog tűnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt már régen eltűnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerű, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással.

/Tihanyi Márk/

A lelkem darabkái

Szétosztja, elkeveri,
megosztja, eltünteti,
megadja, visszateszi,
földúlja, megeteti,
harcolja, megbékíti…

Szétosztja lapjaimat az élet,
Megosztja szerveimet az Éden-
kertbe menet az Isten
várva várja, hogy megadja
neki az élet a vétkeit szerin-
tem nem várja, hogy az asszonya,
minden este felkúrja, földúlja
az életét, az életet,
mindegy ki mit vétkezett.

Álmodja, szélesíti
széthúzza, felismeri,
alkotja, romba dönti,
szétszórja, megveti,
altatja, felébreszti.

Életem a mester megálmodja,
Szélesíti a látóköröm széthúzza,
felismeri fájdalmam ez alkotja,
a romba döntött döghússzagú álmokat
az Isten csak kiválogatja,
De mindenem az Istenem,
szétszórja űrben a hamvaimnak
őszinte keresztjét!

Földúlja, felismeri,
Álmodja, romba dönti,
megvárja, összeteszi,
csodálja, partra veti,
kivívja, megöleti.

Isten még vár rája,
Várhat még rája,
mert még várat magára
a test csodamuzsikája,
és ha indul a mandula,
kivívja ura a felkapaszkodottakra,
a kiszabott vádakat.

...

2011. február 18-án reggel 9:10-kor elhunyt SoproniGLászló (Geisz László). 314 írott művet hagyott ránk. Egy modern költőóriást temetünk. Gondoljatok rá szeretettel.
"Ismeretlen híres ember."
http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?name=Your_Account&op=userinfo&username=SoproniGLaszlo&check=a36ce8fe471ce4175a69835f2f457480

ágnes - férfiszóval (józsef attila verse alapján)

Borzongjatok!

Ez is én vagyok.. (:

Egy régi profilom... de jó is visszanézni :D

Utólag is..

Boldog V betűs napot. Nem szeretem ezt az ünnepet, de élvezzétek egymást, amíg lehet :) Muzsika szól csak, meg talán "a jazz, ha szól.." (Vörös Péter művészúr)

Lengyel magyar két jó barát

Azt hiszem, amikor tavaly olyan tavasz környékén megvettem kemény ötszáz forintért ezt a mini verses könyvet, nem hittem volna, hogy ennyit fog jelenteni, amikor a napokban újra megtalálom. "Hű maradok hozzád" a címe. Lengyel szerelmes versek csokra. Újra és újra végig olvasom őket. Gyönyörűek. Egy kis ízelítő:

Adam Mickiewicz - Álom

Ha el kell hagynod, siess, most eredj,
míg szívedben él a szenvedély:
ne okozz sajgó bánatot, sebet,
és búcsúról, válásról ne beszélj.

Ha az utolsó szürke hajnalon,
ellebben majd végképp a szerelem,
s unottra hűl a csók az ajkadon,
egy végső csókkal mérget adj nekem.

Boldog szemem mindvégig nyitva lesz,
s ha a halál megáll fejem felett
és komoran jeges karjába vesz,
én látom még az arcod s két szemed.

ha majd a sírból visszatérek én,
mint kóborló, időtlen látomás,
az életet te csókold belém,
mert te vagy nekem a feltámadás.

S ha ajkad újra ajkamra talál,
és én öledbe hajtom fejemet,
azt hiszem majd, álom volt a halál,
s nincs más valóság, csak a te szemed.
(Rácz Olivér fordítása)

Ewa Lipska - Címtelen

Ne várj rám. Csukd be sorramind a fákat.
Megmagyarázod nekik. Az a dolguk.
A leveleknek ne szólj. Ne mondj semmit.
Forduljanak az ötödik égtájnak.
Az ajtókat is csukd be. Elég ennyi.
De ne zárd őket. Hagyd békén a kulcsot.
A szélnek mond meg. Boszúsan von vállat
s fújni kezd éjjel. Alibit eszelt ki.
S az ablakoknak is szólj, kik a házat
őrzik örökké éber szemeikkel.
Ez minden. Ne szólj róla senki másnak.
A fellegeket konokul taszítsd el.
Ne várj rám és a szavakat ne nyisd fel.
Túl meredek az éj. Vigyázz a parton.
Túl meredek az éj és ma ne várj rám.
Ma nem jöhetek el. Ma meg kell halnom.
(Kerényi Grácia fordítása)

Mire nem talál az ember fillérekért...