Narco Polo - Fellegajtó nyitogató

Ilyenkor..

Szenteste van, vagy mi a szösz. Karácsonyfa (aki egy széken elfér, és műanyag) világít. Ajándékok (ami pénz híjján elég kevésre sikeredett) átadva. Karácsonyi hangulat (reggel egy pár dalt lejátszottam, de hamar kikapcsoltatták velem) megvolt. Nem énekeltünk a fa körül. nem nézem áhítattal a díszeket, és nincs különösebb felhajtás csinálva. És most a gép előtt ülök. úgy tervezem éjfélig itt maradok. Hát remélem másoknak jobb a karácsonyuk. Az sms-eket, és emaileket köszönöm. Nagy részére válaszoltam is. Boldog karácsonyt mindenkinek.

Gondolat

De jó, hogy Te ott vagy Gondolat.
Száll a szó, de szerelmem megmarad.
Látlak Téged, s érezlek fejemben.
Csak járkálsz, le nem írt mondolat.
Szóba öntve új értelmet lel vágyam,
ígyhát magamban tartom, hátha
rájössz szó, írás nélkül: mire vágyom?
Szép vagy gondolat, a legszebb a világon.



Irodalom órán ülve...

Szóval...

Utálom a gyerekeket, utálom a tinédzsereket, és a felnőtt embereket egyaránt.
Mindenki hülye :) már elnézést. Persze a hiszti első szóra megy. Én NEM vagyok hajlandó ezentúl szóba állni sem veled, sem Veled, és még VELED sem. hülye bunkók vagytok, és sem türelmem, sem gusztusom nincs hozzátok szólni. Kedves lázadó tinipicsák, és egyéb állatfajok. A nagy szátokra egyszer valaki rá fog ülni, de nem én leszek az, mert ennyire sem méltatlak Titeket... akinek pedig nem inge... kettő, csipke bokor vessző. Maradok felelőtlenül: M.T.

T-Mobile karácsonyi üzenetek

Mit csináljon szegény székely fia,

Hogyha az apja felé dől a fa?

Az öreg székely bizony jól tudja:

A legfinomabb a szilvás bukta!

^^Ilyet és ehhez hasonló szépséges dolgokat lehet ám küldeni, ezzel a szolgáltatással ,amit a fészbúkon bárki elérhet. És link: Link

Nagyon viccesek. Ez egy féle üzenetküldési mód, mégpedig a rím. Nem titok ,hogy azt írtam be, hogy: "Szilvás buktát, mert azt szeretem."

lehet Videót

És még rajzot is lehet kérni, de úgy tűnik most megutáltak ,amiért olyan sok kérésem volt, és betagadtak... Jah nem, most írták hogy küldjem el újra. :) Nagyon kedvesek :) Szóval : Rajz
És egy kis nóta a bejegyzés végére, mert megtehetem.



Mi újság, álmatlan ember?

23. zsoltár

Dávid zsoltára.
"Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.

Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér
életem minden napján,
s az Úr házában lakom egész életemben."



Ezt naponta elolvasom mostanában. Szörnyeteg vagyok? Mindig ilyen bunkó voltam? Mikor lettem ilyen? És ha eddig elfogadtak így, most mi a probléma? .. Hm..

Kamilkát hallgatva könnyebb...

Hm.. olyankor utána, tudod ha vége van..

az ágy oldalára írod fel boldogan. én meg a szívembe, a belső falára. A neved arannyal írom fel utána.

Fázok...

Hm.. unom a káoszt, unom a rendet. unom a zajt, s unom a csendet..

Nah jólvan. Szóval nem számolom hanyadjára hallgatom meg ezt a nagyon vicces és vidám számot. Olyan sírhatnékom van. Mindenki szomorú körülöttem. Olyan furcsák. Vagy én vagyok furcsa? :-/ István bácsi... a művész bácsi, aki nyárra el akart hívni modellnek... szomorú. egyedül érzi magát. Mit kell ilyenkor csinálni? Hagyni, hogy egyedül eméssze magát, vagy úgyis hogy megtagadja a segítségemet, csak beszélgetni vele, csak keresni? Nem tudom hagyni Őt. Nem helyes.
A hétvégén Miskolcon néztünk meg egy színdarabot. Gyönyörű volt. Egy zsidó lányról szólt. Aztán kiderült, hogy mégsem zsidó. De amikor annak hitték, akkor nem hagyták ,hogy a fiú felesége legyen. Csak azért ami... szomorú, de ilyen van. Sajnos. menyasszonytánc a címe, és mondhatom Miskolcon valami fantörpikus előadásban volt részem.
Jövőhéten pénteken a Kézenfogva Alapítvány adománygyűjtő koncertjére fogok utazni Budapestre az iskola vezetőségével, és Kavecssal, a DÖK elnökkel. Nagyon várom. Azt se tudom mit vegyek fel.. :D
Egyébként Kavecs meg akarja ismételni nyáron a november 16-i Tolerancia Napos rendezvénysorozatot. Több mókával. Olyan majális feelingű dolog lesz. Nagyon érdekesnek ígérkezik. Most szeretne beszervezni a DÖK-be, én pedig készségesen szerveződöm :)
A válogatás album készítése a kedvenc zenéimből nem egyedi ötlet. István bácsitól vettem szabadon. Gondolom nem haragszik meg érte. A zeneitársam ő :) Sok zenét ismer. Főleg azokat, amiket szeretek :D

legyen hát most akkor egy ilyen közös kedvenc, nekem az első Quimby nótám, amit hallottam:

Megvan!!!

Hű. Apró örömök az életemben. Egy nagyon kedves, segítőkész user megtalálta nekem dalt, amit kerestem. Jézusom. Nagyon boldog lettem tőle :) Ez az:



filmrészlet:
http://www.youtube.com/watch?v=t0HqhxqoEUY&feature=related

Mindenkinek kötelező meghallgatni :) Borzasztóan megnyugtató. Ha meghalok ezt énekeljék az én gyászolóim is. :) Vagy póni... vagy tücsök... vagy róka... :)
Jah, és aki még nem látta a filmet, az sokat veszített. Sokat mondó film ez. :)

Mindig az fogad, hogy belehalunk.

Én azt mondom ,hogy szeretem, ha egy-egy dalnak mély értelme van. Sokan nem értik meg a dalokat. De igenis sokat kell őket hallgatni. mögé kell látni. Rá kell húzni a saját életünkre, és újabb értelmet kap. Rá kell húzni másnak az életére, és újabb értelmet kap. Rágcsáljátok hát a dalokat. :) Sok sikert :) Azt hiszem összeállítok egy válogatás albumot. Ez nem is rossz ötlet. Sőt. Mondhatom inkább, hogy hamarosan :)

Beethoven-t hallgatva..

Ha ez nem romantikus, akkor mi az? Még betegen ugyan, de ezt egy nap egyszer feltétlen meg kell hallgatnom. Segít a gyógyulásban :)

Sosem voltam ebben jó

Ami pedig a dolog, amiben nem vagyok jó, a keresés, a várakozás, a türelem. A P.S. I love you című filmben volt egy dal, amit nagyon akarok, mégpedig amit Gerry temetésén énekeltek. Az a vicces dalocska, amin mindenki nevetett. Aki látta a filmet, és tudja is a címét, esetleg még linket is ad, annak nagyon hálás leszek, és kap tőlem karácsonyra egy ajándékot, nem is akármilyet, ilyet: http://http://apps.facebook.com/uzenetek . Ez volt a reklám helye, és ideje.
Kérdezgették épp ma Tőlem, hogy miért vagyok bunkó? miért haragszom? mi bajom van? Nah az ilyen kérdésektől csak még gorombább leszek. A válaszomat előre megmondom: Semmi.
De akkor hallgassunk valami kultúráltat, ez is jó, de a szám amit keresek ^^ nah az a csúcs. Azt keressétek meg nekem :D Köszi :D

Beteg(es)en

Kicsit szétesve bár, de törve nem ülök ismét a gép előtt. Vannak ilyen óriási, über nagy amatőr művész fórum, ami hű de söpri az összeset, és még csak Dzsida Jenő nevét sem tudják normálisan leírni... hát akkor majd talán én :)


Dzsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

Kevesebb, több

Nagy örömmel közölhetem, hogy úgy tűnik havonta egy bejegyzésre van életerőm :) Újdonság az életemben: megkaptam A Kolis Dök újság főszerkesztői posztját. Gyorsan gyorsan át is alakítom saját szájízem szerint. Mihelyst kijön az első szám a kezeim közül, gyorsan mutatok is belőle ízelítőt. (Annyit elöljáróban, hogy kedves Rouge Est Monte művészúr lesz a riportalanyom.)
Más: Ugyanez a kedves művészúr tett meg engem egy versesblog szerkesztőjének (http://ujirodalom.blogspot.com), remélem nem okozok csalódást, bár nem ígérem, hogy nagyon aktívkodni fogok.
1. azért mert nem sok időm van. 2. csipkebokor vessző.

És vers:

Szendereg a nincstelenség

Felajzott virtus netovábbja
helyszíne maradj magadnak!
Csend legyen, hisz’ talán még itten,
az őszinte ember ágyán,
álma van az agynak!

Gyár beszívta és feldarálta
törékeny ifjú termetét.
Tiszta álmában király a léte,
de nappal ő megszenved érte,
s éli az életét.

Kapni kéne fekhelyet, s mátkát,
mosolyból is lehetne még,
ruhát s tisztességet folt nélkül,
embernek nézzen, ki hozzám szól!
Megadhatná az ég!

Kevesebb vért köhögjek rátok,
tüdőbaj jelzi, menni kell.
Ha kaphatnék 10-20 évet,
beérném, hogy ennyi az élet,
de hív az égi jel.

Kevesebbel is beérném,
asztalomon lehetne bor.
Álmodik a nincstelenség,
válla csontos, mint a halál,
s szunyókál a nyomor.
/Soproni G. László/

És kultúra:

És lőn...

mondhatnám világosság, de akartam volt mondani egy rendszeres olvasó :D Köszönöm Balázs.
Már járunk... vagy mi. Már az is fejtörést okozott, hogy rájöjjünk melyik nap indultunk úgy isten igazából. Akárcsak ahogyan a padválasztás sem volt könnyű eset.
Félre a tréfát... voltunk együtt bulizni is. (Remélem nem vettem el a kedvét a bulizástól egy életre). A hétvégét külön töltjük... de alig várom már a vasárnapot. Hogy láthassam. Érezhessem megint, újra, hogy van aki még szeret engem :) Mert Ő szeret... biztonságot nyújt... tökéletes. Táncolt velem. Mindig visszaemlékszek a csütörtök estére, amikor megesett ,hogy táncolt :) Annyira édes volt. Azt hitte őt nevetem ki. De csak annyira boldog voltam... Szeretlek... Ma kikísért az állomásra. Megvárta, míg elindul a vonat... mert ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad.. :)) Nálam van a gyűrűje is. Azt jelképezte számára, hogy mögötte áll a családja, mégis egyedül van. De már nincs :) Itt vagyok neki Én. Hiányzik...



Csakmert láwos hangulat van :) Remélem jó volt a buli! :) <3

Egyszer, kétszer.. háromszor? már talán négyszer is.. :)

Az egy kettő megvolt. Ma. Mármint találkozás. Esőben séta. kávézóban feszengés. Aber mondhatom, hogy ennél szebb feszengést még nem látott ember, mint amit én ott leműveltem. Nem mertem rá nézni... nem írom le miért, mert olvassa a blogot. De a nők... a nők értik :) Nem is biztos tudjátok kiről van ám szó (persze akiről van az tudja :)) ). Hol is kezdjem... művész... hosszú hajú, barna, nagy... mély... szép szemei vannak...
Kettő óra tizenöt perckor találkoztam vele... és négy óra előtt öt percig együtt voltunk... és a múzsájának nevezett... nem szóban, hanem írásban. Egy kötet... egy verses... az előszó... és én.... áhhh.
Rám gondol, érdeklem, tetszem neki, és én... és ő... és áhh.
Azt hiszem, hogy... ööömmm.... izééé, hogy talán... hogy ő... és szerintetek? :) Ugye? Akkor jó :) Lészen hát frissítve a blog kérésére drága Idegen :) Legközelebbi találkánk holnap lesz, az utáni pénteken, az utáni remélem még vasánap. azutáni remélem hétfőn, de a kedd, a kedd az a biztos :)

Hallgassunk muzsikát. Nem Holdfény Szonáta, de remélem azért tetszik majd :) (jelenlegi kedvenc)

Egy kis művelődés kedvenc íróm tollából..

Popper Péter: Hogyan öljük meg magunkat?

1. Jól képzett öngyilkos soha még csak célzást sem tesz öngyilkossági

terveire. Aki meghalási szándékáról beszél, az két hatást ér el ismerősei

körében:

Amíg él: "Csak jártatja a száját, úgyse meri megtenni!"

Amikor meghalt: "De sokáig lamentált szegény, amíg rászánta magát!"

Halálunk mindenkinek legyen meglepetés; életünk frappáns zárópoénja!

2. Soha nem szabad búcsúlevelet írni. A búcsúlevél hitetlenné teszi életünket

és halálunkat. Ha még van mondanivalónk az élők számára - mondjuk el nekik. Ha

még maradt ütésünk és simogatásunk - üssünk és simogassunk. De "visszaszólni a

megsemmisülésből" - ez szánalmas és megvetésre méltó. Azt bizonyítja, hogy

gyávák voltunk cselekedni életünkben és elnémulni halálunkban.

Ha a halálunk nem elég büntetés azoknak, akiket meg akarunk büntetni

szeretetünkért, akkor egy szemrehányó levél aligha kelt nagyobb bűntudatot

bennük. De gyanúba kerülünk, hogy ezen primitív módon még egy kicsit tovább

akarunk élni.

3. A tisztességes öngyilkos nem végrendelkezik. Nincs komikusabb annál, mint

amikor egy ember az örökkévalóság kapujából visszafordulva, még gyorsan polgári

jogi ügyeket bonyolít. Ne röhögtessük már ki magunkat.

4. Öngyilkosságot soha nem követünk el családi vagy ismeretségi körben.

Önkéntes halálunk csak a legzártabb magánügyünk lehet. Ezért az öngyilkosjelölt

utazzon el meghalni, a legjobb, ha külföldre távozik. Erre a célra még kölcsönt

is szabad felvenni. Hátrahagyott javainkból majd megtérítik az illetékesek. Az

ember ne spóroljon a halálán.

5. Esztétikusan kell megölnünk magunkat. Jó ízlésű ember nem csinál

horrorfilmet a halálából. Ezért szigorúan tilos:

- mindenféle  tárgyat magunkba szúrni, ereinket felvágni - mert a seb, az

alvadt vér gusztustalan;

- felakasztani  magunkat - mert a kilógó nyelvű, püffedt, fekete arcú

hulla ijesztően csúnya és groteszk;

- kinyitni a gázcsapot, vízbe ugrani - ugyanezért;

- levetni magunkat valamilyen épületről - mert az eldeformálódott test

méltóságát vesztett és értelmetlen húshalmaz;

- gyógyszereket, vegyszereket enni nagyobb mennyiségben - mert öntudatlan

állapotunkban könnyen magunk alá csinálhatunk. Sőt, ha ügyetlenek vagyunk,

halál helyett csak meghülyülünk, és életfogytiglan ápolhatnak minket.

6. Ezért az elegáns ember, aki ad az esztétikumra, a kezdetleges módszerek

helyett:

- Éhen hal. (Egyáltalán nem kell enni, 2-3 nap múlva már nem érezzük az

éhséget. Kellemesen bágyadtak leszünk. Közben igyunk, de csak tiszta vizet,

hogy ki ne száradjunk, mert nagyon kellemetlen és rossz szagú [acetonos]

lesz a leheletünk. A végén egyre többet fogunk aludni, majd

"szívgyengeségben" [általános keringési összeomlás] csöndesen és

valószínűleg álmunkban elhalálozunk.)

- Megfagy. (Egy üveg jó konyak társaságában elhever egy havas erdei

tisztáson, és addig nézi a csillagokat, amíg ringató kábulatban átsuhan a

nemlétbe.)

7. Öngyilkosságból csak jelesre lehet vizsgázni. Vagyis meg kell halni. Akit

pótvizsgára utasítanak megmentés útján - az süllyedjen el röstelkedésében. Nem

komoly ember. Az élők között van a helye.

8. Az elkeseredettség, a kétségbeesés a legkevésbé alkalmas lelkiállapot

arra, hogy befejezzük az életünket. Ilyenkor csak a dilettánsok követnek el

öngyilkosságot. E szabály hátterében a következő meggondolás lappang:

Materialisták számára: Életünk ritmusosan lélegzik, mint minden, ami él. Van

dagálya és apálya, felemelkedése és alázuhanása. Létünket a paradoxon nagy

törvénye szabályozza, amely azt tanítja, hogy mennél nagyobb erővel taszítanak

a körülmények lefelé, annál inkább megnövekszik a felhajtó erő, és előbb-utóbb

érvényesül. Éppen úgy, mint amikor egy parafadugót nyomunk a víz alá. Ezért aki

a kétségbeesés mélypontján öli meg magát, bizonytalan szívvel lép ki az életből,

mert sejti, hogy a dolgok közeledő jóra fordulásáról mond le.

Idealisták számára: Végül mégsem lehet tudni, hogy nincs-e a dolgoknak odaát

folytatása. S minden vallás és misztika egyetért abban, hogy változtatni -

önmagunkon, kapcsolatainkon, érzelmi állapotainkon - csak itt, e földi életben

lehet. A túlsó síkon csak szemlélet van és megítélés. Ezért a dilettáns

öngyilkos a legrosszabb csapdába esik bele: éppen azt az elviselhetetlen

lelkiállapotot konzerválja időtlen időkre, ami elől az öngyilkosságba menekül.

Úgy marad.

9. Ezért akkor kell megölnünk magunkat, amikor elégedettek és boldogok

vagyunk. Egyedül ez az öngyilkosság hiteles, mert bizonyítja, hogy nem

gyávaságból, menekülésképpen vagy önutálattól sarkantyúzva távozunk az élők

sorából, hanem azért, mert megvetjük az életet amúgy egészében, örömeivel és

sikerajándékaival egyetemben. Az ilyen öngyilkosságot soha nem bánjuk meg, és

példaképpé válhatunk minden idők következő öngyilkosai számára.

Csak azért hogy..

...hogy ezt leírhassam, kiadhassam indítottam egy blogot. Jó kis ötlet ez. Találkozok random egy emberrel a vonaton, és amiért mély nyomot hagyott bennem írok róla pár sort. vajon elég ez nekem? és neki? Vajon gondolt rám miután leszálltam a vonatról? 

Minden bizonnyal nem :) De engem megfogott, és nem nyugszom, amíg legalább egy nevet meg nem tudok :) Olvassátok a blogját, és ha ismerős a firma, hát jelezzétek ;) messziretekinto@gmail.com

http://rougeest.blogspot.com/ ez az ő blogja O.o (is..)

Viasz nélkül: MT